Szakmai anyagok

Az osztalék-kifizetéssel kapcsolatos feladatok

Az alábbiakban a Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti társas vállalkozás által belföldi illetőségű magánszemélynek juttatandó osztalék megállapításának, elszámolásának és adózásának 2014-ben hatályos szabályai kerülnek ismertetésre.

Az osztalék a társas vállalkozás szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagjának járó részesedése.

Az osztalék megállapítása, elszámolása

Az osztalék megállapítására a számviteli beszámoló elfogadásakor, az adózott eredmény felhasználásáról való határozat meghozatalának a keretében kerül sor.

Az osztalék elsődleges forrása az adózott eredmény, amely döntés szerint kiegészíthető a szabad eredménytartalékkal, ha a tulajdonosok az adózott eredménynél több osztalékot kívánnak felvenni, vagy negatív adózott eredmény ellenére fizetnének osztalékot.

Az osztalékkal kapcsolatos szabályokról 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyv a 2013. V. törvény rendelkezik, ennek is a Harmadik könyve. A korábbi 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról az új Ptk. -val hatályát vesztette.

A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

[Számviteli tv. 39. § (3)] bekezdés.]

A korábbi GT-től eltérően az új Ptk. szabályai szerint már nem kell a társaság ügyvezetőjének a cégbíróság felé nyilatkozatot benyújtania az osztalékfizetés előfeltételeinek megvalósulásáról.

Az osztalékra igénybe vett eredménytartalékot az eredménytartalékból az adózott eredményre át kell vezetni [Az Sztv. 37.§ (2) bekezdés d) pont], és az eredménykimutatásba be kell állítani [Az Sztv. 87.§ (5)]

A megállapított fizetendő (bruttó) osztalékot az adózott eredményből átvezetve az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek közt kell kimutatni.

Az osztalékot terhelő adók előírása (megállapítása és levonása), amely az alapítókkal szembeni kötelezettséget csökkenti, nem az osztalékról való döntéskor, hanem a nettó osztalék bankon vagy pénztáron keresztüli – az alapítókkal szembeni kötelezettséget csökkentő – kifizetésével egyidejűleg, a kifizetéskor érvényes szabályok szerint és mértékkel esedékes.

Letétbe helyezés, közzététel

A számviteli törvény valamint a Cégnyilvánosságról és cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény egyaránt előírja azt is, hogy a beszámoló letétbe helyezése és közzététele során mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is.

Osztalékelőleg

A kifizetés előfeltétele, hogy közbenső mérleg készüljön, mert a kifizethető osztalékelőleg e közbenső mérleg saját tőkéjének adatai alapján állapítandó meg.

Az osztalékelőleg fizetését a 2000. évi C. számvitelről szóló törvény 39. § (4) bekezdése az osztalékhoz hasonló feltételekhez köti:

Az osztalékelőleg forrása a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, amely a szabad eredménytartalékkal kiegészíthető, azzal a korláttal, hogy az adózott eredményből maradó közbenső mérleg szerinti eredménnyel és az eredménytartalék igénybe nem vett maradékával számított saját tőkének a lekötött és az értékelési tartalékokkal csökkentett összege nem lehet kevesebb a jegyzett tőke összegénél.

A megállapított bruttó előlegből a nettó előleget és a levont adót a kifizetéskor kell adott előlegként a követelések között elszámolni a pénzeszközökkel illetve az adókötelezettséggel szemben.

A korábban kifizetett osztalékelőlegből az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntéssel osztalékká váló összeg e döntéssel egyidejűleg számolandó el az előleg miatt fennálló követelés és az alapítókkal szembeni kötelezettség egymással szembeni csökkenéseként.

Ha a megállapított osztalék kevesebb, mint a kifizetett osztalékelőleg – ide értve azt is, ha osztalék megállapítására nem kerül sor –, akkor az eredmény-felhasználásról való döntés napján az osztalékká nem vált rész visszafizetendő kölcsönné válik.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Az osztalékká nem vált (kölcsönné lett) előleg elmaradt kamata kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül.

Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt.

Az osztalék adókötelezettségei

Az osztalék és az osztalékelőleg különadózó jövedelem. Amennyiben az osztalékelőleg osztalékká válik (vagy előleg nélküli osztalékfizetés történik), akkor a személyi jövedelemadón felül egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Ezek az adók – az osztalékelőlegből osztalékká vált jövedelem kivételével – a kifizetéskor és nem az eredmény felhasználásáról való döntéskor esedékesek.

Az eredmény felhasználásáról való döntéskor esedékes:

•          az osztalékelőlegből osztalékká vált jövedelem bevallása, valamint
•          az osztalékká nem vált előleg elmaradt kamata miatti kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás.

Személyi jövedelemadó

Az osztalék után fizetendő adót az osztalék kifizetésekor a Személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 66. § alapján kell megállapítani bármely (korábbi) évben megállapított osztalék esetében egyaránt, akkor is, ha a most kifizetésre kerülő osztalék megállapításának évében a mostanitól eltérő mértékek, szabályok voltak hatályban.

Az osztalékelőleg, valamint az osztalék után fizetendő adó az Szja tv. 8.§.(1) -ában meghatározott mértékű: egységesen 16 százalék.

Az adót a kifizető levonja és a kifizetés hónapjáról leadandó ‘08-as bevallásban bevallja, valamint a kifizetés hónapját követő hó 12-éig befizeti.

Amennyiben az osztalék-megállapítást megelőzően erre az osztalékra korábban osztalékelőleget fizettek, akkor a megállapított osztalékból az előleg kifizetett osztalékká válik az osztalékról való döntés (a beszámoló elfogadása) időpontjában, amelyre meg kell állapítani a fizetendő adót.

Ha az osztalék megegyezik az előleggel, vagy az osztalék-megállapítás hónapjában az osztalék előlegen felüli része nem kerül kifizetésre, akkor az osztalékká vált összeg esetén már nem merül fel 16% adófizetési fizetési kötelezettség.

Az osztalékelőleg adója az előleg 16%-a. Az adót a kifizető levonja és a kifizetés hónapját követő hó 12-éig befizeti, valamint a kifizetés hónapjáról leadandó ‘08-as bevallásban bevallja.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg rendezése, kamatkedvezményből származó jövedelem

Abban az esetben, ha az üzleti év beszámolója alapján a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá, akkor a korábban felvett osztalékelőleg, vagy annak egy része nem válik osztalékká és ez kölcsönnek minősül. Az osztalékelőleg kifizetésének időpontja, valamint az eredményfelosztás osztalékról való döntés időpontja közötti időszak alapul vételével számított kamat kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül az Szja tv. 72.§ (1) bek. alapján. 

Az így kiszámított jövedelmet 1,19-szer 16 százalék személyi jövedelemadó, valamint 1,19-szer 27% egészségügyi hozzájárulás terheli, amely a kifizető kötelezettsége.

Ezt az adót kifizető a beszámoló elfogadása hónapjáról leadandó ‘08-as bevallásban bevallja, és a tárgyhónapot követő hó 12-éig befizeti.

Egészségügyi hozzájárulás

Az osztalékban részesülő magánszemélyt az osztalék kifizetésekor 14% egészségügyi hozzájárulás is terheli a hozzájárulás-fizetés felső határának eléréséig.

A hozzájárulást a kifizető levonja és a kifizetés hónapját követő hó 12-éig befizeti, valamint a kifizetés hónapjáról beadandó ‘08-as bevallásban bevallja.

Az osztalékelőleg után nem keletkezik hozzájárulás fizetési kötelezettség, de az abból osztalékká váló jövedelem az osztalékról való döntés napján hozzájárulás-kötelessé válik.

Ha az osztalékelőlegből osztalékká vált jövedelemből nincs mód a hozzájárulás kifizető általi levonására, akkor a hozzájárulás befizetésére és bevallására a kifizető helyett a magánszemély köteles.

A 14%-os hozzájárulás – ha van akkora hozzájárulás-köteles jövedelem – mindaddig fizetendő, ameddig a magánszemély után bármely jogviszonya alapján az adóévben megfizetésre kerülő

•           magánszemélyt terhelő egyéni egészségbiztosítási járulék (4%-os természetbeni, 3%-os pénzbeli), és/vagy
• az EKHO-ban megfizetett 1,6%-os egészségbiztosítási járulék, és/vagy
• a havi 6 810 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint
•           valamennyi, az Eho törvény 3.§ (3) bekezdésében a)-tól e)-ig 6 jogcímen sorolt fizetendő 14%-os EHO együttes összege az adóévben el nem éri a 450 000 Ft-ot (hozzájárulás-fizetési felső határ).

Nem kell a kifizetőnek a 14%-os hozzájárulást levonnia, ha a magánszemély előzetesen azt nyilatkozta, hogy

•           a beszámító járulékok összege az adóévben várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, vagy
•           a beszámító járulékokat és hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig már megfizette.

Ha a magánszemély nyilatkozott arról, hogy az Eho tv. 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, de a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege ezt mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Ugyanígy kell eljárni, ha a magánszemély az Eho tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

Az esetlegesen túlvont hozzájárulást a magánszemély az adóbevallásában igényelheti vissza.