Szakmai anyagok

Fejlesztési tartalék képzése és feloldása

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban: tao tv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja szerint lehetőséget biztosít az adózás előtti eredményt csökkenteni az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján a beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott értékkel, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-val, de maximum adóévenként 500 millió forinttal.

A fejlesztési tartalék megképzéséhez két fő tényező együttes megléte szükséges, azaz rendelkezni kell pozitív eredménytartalékkal, amiből lehetőségünk van lekötött tartalékba átvezetni, és a lekötés évében nyereséget kell kimutatni, egyik feltétel hiánya esetében már nincs mód a fejlesztési tartalék megképzésére, és így az adózás előtti eredmény csökkentésére.

A beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott, azaz fejlesztési tartalékként megképzett összeget a tao tv. 7. § (15) bekezdése szerint a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet felhasználni, azaz feloldani.

Fő szabály, hogy felhasználás időszakában új beruházás valósuljon meg, és annak legyen bekerülési értéke, azaz ez nem zárja ki a már meglévő eszközre történő értéknövelés lehetőségét, amennyiben azon új beruházás valósul meg. A törvény nem írja elő feltételként az eszköz üzembe helyezését, azaz aktiválását.

A beruházásra történő felhasználás (feloldás) összegét a tao tv. 1. számú mellékletének 12. pontja szerint már elszámolt értékcsökkenésnek

Pl.: lekötést a 2010. évi beszámolóban mutatom ki (ekkor képzem meg), akkor ezt legkésőbb a követő 4 év azaz, mint 1. év 2011, 2. év 2012, 3. év 2013, és 4. év 2014. évben megvalósult beruházásokra szükséges felhasználnom (feloldanom).

kell tekinteni az adózás előtti eredmény csökkentése tekintetében azzal, hogy a tárgyi eszköz üzembe helyezés napjától, vagy az adóév első napjától (értéknövelésnél) a bekerülési értékre vetített leírási kulccsal számítva folytatható az értékcsökkenés elszámolása.

Tekintettel arra, hogy a tao tv. szerinti értékcsökkenés elszámolása a tárgyi eszközre az adózás előtti eredményt csökkenti, és ezt a csökkentést már a fejlesztési tartalék megképzésével igénybe vettük, ezért a fejlesztési tartalékból megvalósított eszköz üzembe helyezése esetén értékcsökkenésként már csak a fejlesztési tartalékon felüli összeg értékéig van lehetőség elszámolásra. Az így még elszámolható értékcsökkenést adózás előtti eredményt csökkentő tételként lehet figyelembe venni a társasági adóbevallásban.
(Ezért szokás használni a fejlesztési tartalék lekötésénél az „előre hozott értékcsökkenés” jelzőt.)

Pl.: 2010-ben képzett 500 fejlesztési tartalékot felhasználjuk egy 2011.01.01-én üzembe helyezett beruházásnál, amelynek a bekerülési értéke 1000, értékcsökkenés tao tv. szerinti leírási kulcsa 20%. A tao tv. szerint 2011-ben figyelembe vehető adózás előtti eredményt csökkentő összeg 200, a 2012. évben szintén 200, de a 2013. évben már csak 100, mivel a korábban fejlesztési tartalék képzésénél 500 értéket már figyelembe vettünk adóalap csökkentő tételként.

A példát folytatva az eszközünk számviteli törvény szerinti értékcsökkenése 2013-ban, és 2014-ben is 200 érték lesz, és csak 2015-ben a 200 elszámolásával fut ki a nettó értéke nullára. Így a társasági adóbevallásunkban 2013-ban adózás előtti eredmény növelőként a 200-at szerepeltetünk, míg az adózás előtti eredmény csökkentéseként csak 100-at vehetünk figyelembe, és a további 2014. és 2015. évben már csak a növelő oldalon szerepeltetjük még a 200 értéket.

Fontos megjegyezni, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés elszámolását ezen szabályok nem érintik, azt az ott előírtak szerint kell az eszközökre vonatkozó elszámolásokat elvégezni (értékcsökkenés, maradványérték stb.).

A példa összefoglalója:

Amennyiben nem történik meg a lekötött fejlesztési tartalék felhasználása, akkor ehhez szankciókat rendel a tao tv. a 7. § (15). pontja szerint, azaz a lekötést követő 5. adóév első hónapjának utolsó napjáig (pl.: 2010. évi beszámolóban történt a lekötés, akkor 2015.01.31-ig) a számított adókulcs alapján adót, és késedelmi pótlékot kell megállapítani és megfizetni, és az ezt követő első társasági adóbevallásban bevallani.

Átmeneti szabály a 2008-ban lekötött fejlesztési tartalékra

Az átmeneti szabály alapján érvényesíthető még a fejlesztési tartalék felhasználása a tao tv. 29/I. § (5) bekezdése szerint utoljára a 2014. évben a még 2008-ban lekötött fejlesztési tartalék vonatkozásában, mivel a lekötést követő 4 év helyett 6 év van biztosítva a beruházás megvalósítása tekintetében annak a feloldására.

Egyéni vállalkozók fejlesztési tartaléka

Az egyéni vállalkozók vonatkozásában az 1995. év CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban: szja tv.) 49/B. § (6) bekezdés f) pontja biztosít lehetőséget a fejlesztési tartalék megképzésére annak nyilvántartásba vételére, mely összeggel csökkenthető a vállalkozói bevétel hasonlóan tao tv. szerint tárgyalt nyereséghez, és maximális értékhez kötötten. Viszont fontos eltérés a tao tv-től, hogy a felhasználás tekintetében a kezdő év a bevallás benyújtásának az éve, azaz ez a nyilvántartásba vétel (lekötés) éve, és ez nem azonos a bevallásban feltüntetett időszakkal. A feloldásról, azaz felhasználásról az szja tv. 49/B. § (16). bekezdése rendelkezik, mely szerint a nyilvántartásba vétel (lekötés) évében és az azt követő 3 évben van lehetőség azt felhasználni.

Pl.: a fejlesztési tartalékot a 2010-es évi (1053) bevallásban vesszük figyelembe, melyet 2011.02.25-ig nyújtunk be, ekkor már 2011-ben is megtörténhet a felhasználás (még úgy is, ha 2011.01.01-én történik meg a beruházás), majd még a követő 1. év 2012-ben, követő 2. év 2013-ban, és követő 3. év 2014-ben utoljára.

Szintén a tao tv-hez hasonlóan a kettős csökkentés elszámolásának az elkerülése érdekében az szja tv. 11. számú mellékletének a II./2. o) pontja szerint már elszámolt értékcsökkenésnek kell tekinteni a tárgyi eszköznél felhasznált, a nyilvántartásból kivezetett fejlesztési tartalékot. A felhasználás évére vonatkozóan itt is rendelkeztek átmeneti szabályról a 2009. évi LXXVII. törvény 206. § (12) bekezdésben, amely alapján a 2009-ben nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra az azt követő 3 év helyett 5 év áll rendelkezésre, azaz utoljára 2014-ben használható fel beruházásra.

Kis- és középvállalkozások
beruházási adóalap csökkentő kedvezménye

A tao tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál

•           a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint
•           műszaki berendezések, gépek járművek közé sorolandó tárgyi eszközök elszámolt beruházási értéke, továbbá
•           ingatlan esetében a bekerülési értéket növelő adóévi felújítás, bővítés, átalakítás értéke, és a
•           korábban még használatba nem vett immateriális javak között állományba vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termékek bekerülési értéke

csökkentse az adózás előtti eredményt.

Mint látható értéknövelésnél kedvezmény elszámolására csak ingatlan esetében van lehetőség, más eszközöknél csak az újonnan még használatba nem vett eszközök esetén van lehetőségünk az adóalap csökkentő kedvezmény igénybevételére.

A tao tv. 7. § (12) bekezdése szerint az így elszámolható csökkentő összeg nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény, és maximum 30 millió forint. További feltételt fogalmaz meg a tao tv. 7. § (11) bekezdése, mely szerint a társaság valamennyi tagja csak magánszemély lehet.

A kisvállalkozói kedvezmény igénybevételére lehetőség van azon eszközök beruházása esetében is, melyekre a fejlesztési tartalékot feloldottuk.

Az így elszámolt csökkentő összeg adókulccsal számított értékét támogatásnak kell tekinteni, pl. hivatkozott (12) bekezdés szerint csekély összegű (de minimális) támogatásnak.

Abban az esetben a tao tv. 8. § (1) bekezdés u) pontja szerint, (az adóalap csökkentő kedvezményként figyelembe vett adóévet követő 4. adóév utolsó napjáig) nem történik meg annak az eszköznek az aktiválása (üzembe helyezése), amelyre a kedvezményt elszámolták, akkor az adóalap csökkentéseként figyelembe vett kedvezmény kétszeresével meg kell növeli az adózás előtti eredményt az említett negyedik adóévről készítendő bevallásban. Hasonló szankcióval kell számolni, ha a kedvezményre figyelembe vett eszközt a felhasználást követő 4. adóév utolsó napjáig elidegenítik, vagy egyéb nem a kedvezményre figyelembe vehető eszközként helyezik üzembe, vagy azt átsorolják a nem kedvezményre figyelembe vehető eszközök, vagy forgóeszközök közé.

Pl.: a beruházás 2010-ben valósult meg, melynek összegét a 2010-es társasági adóbevallásban vettük figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, akkor legkésőbb 2014.12.31-ig meg kell történnie ennek az eszköznek az üzembe helyezésének, amennyiben ez nem történne meg, akkor a 2014. évi társasági adóbevallásban a kétszeres összegben kell az adózás előtti eredményünket megnövelni.

Egyéni vállalkozók kisvállalkozói kedvezménye

Az szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja lehetőséget biztosít a fentiekhez hasonlóan a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében is a bevételt csökkentő kisvállalkozói kedvezmény igénybe vételére. Fontos eltérés viszont a társaságokhoz képest, hogy egyéni vállalkozónál az szja tv. 49/B. § (18) bekezdése szerint az adózás utáni jövedelem megállapításánál hozzá kell számítani a figyelembe vett kisvállalkozói kedvezmény összegét, mely így hatással van a vállalkozói osztalékalap értékére.

A tájékoztatóban közölt információk nem tekinthetők tanácsadásnak, így kizárólag általános iránymutatásként szolgálnak, és nem helyettesítik az adott ügylet elszámolásának esetenkénti vizsgálatát, illetve az adótanácsadást. A Hessyn Kft. nem vállal felelősséget a tájékoztatóban esetlegesen szereplő elírásokért vagy annak eltérő értelmezéséért, valamint a tájékoztatóban található információk alapján eljáró személyek ebből fakadó esetleges káráért vagy veszteségéért.