Tájékoztató I. - Regisztráció

Tájékoztató

a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekről

 

Regisztráció

 

1. Kinek kell regisztráltatnia magát?

Főszabályként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (1) bekezdés alapján a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, aki

a.) okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki

b.) szerepel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartások valamelyikében,

és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

 

Kivételek:

E kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynek az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem haladja meg. Ez esetben nem szükséges a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartásokban szereplő okleveles könyvvizsgálót vagy mérlegképes könyvelőt megbízni a fent említett feladatokkal.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki továbbá arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

 

2. Hogyan kérhetem felvételemet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába?

A regisztrációt segítő nyomtatványcsomag a Magyar Államkincstár Fővárosi és Megyei Területi Igazgatóságainál szerezhető be (elérhetőségeik, nyitvatartásuk megtalálható a Pénzügyminisztérium honlapján), de letölthető a Pénzügyminisztérium honlapjáról is. A kérelmet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazó adatlapon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénz átutalási megbízás vagy csekk eredeti példányát, a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány, igazolás másolatát (külföldön kiállított oklevél, bizonyítvány esetén hiteles magyar fordítással ellátva), az egyéb szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, a 90 napnál nem régebbi eredetei erkölcsi bizonyítványt, 1 db 2,5x3,2 cm-es igazolványképet, valamint az átvételi elismervényt. Az eredeti erkölcsi bizonyítvány kiváltható másolattal abban az esetben, ha a jelentkező az adatlap benyújtását megelőzően hatósági erkölcsi bizonyítványt más, a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartásba vételhez benyújtott, és az az új kérelem benyújtásakor 90 napnál nem régebbi.

(A kérelmező választhat, hogy maga szerzi be a nyilvántartásba vételi eljáráshoz a hatósági erkölcsi bizonyítványát vagy a hatóságtól az adatlapon kéri annak beszerzését.

Amennyiben a kérelmező az erkölcsi bizonyítvány adatainak pénzügyminiszter általi beszerzését kéri, – az adatlapon jelezve ezt –, és megfizeti a szükséges díjat a 10032000-01454055-00000000 számú, Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésű számlára (a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása esetében ez az összeg az alapeljárás díjával együtt 12.100 Ft), a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolnia kell a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításához szükséges – postahivatalokban beszerezhető – kitöltött, aláírt eredeti erkölcsibizonyítvány-kérőlapot és a díj megfizetését igazoló dokumentumot.)

Az igazgatási szolgáltatási díj összege a nyilvántartásba vételi kérelem esetén 9000 Ft, új igazolvány kiállítását eredményező adatváltozás esetén (pl. névváltozás, új szakterület bejegyzése, de ide kell érteni az igazolvány pótlása, cseréje miatti adatmódosítást is) 2000 Ft, új igazolvány kiállítását nem eredményező adatváltozás esetén (pl. lakcímváltozás) 1000 Ft.

Az eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésű 10032000-01454055 számú számlára kell megfizetnie az eljárás megindítását kérő természetes személynek (ide nem értve az egyéni vállalkozót).

 

3. Ki nyújthatja be eredményesen a kérelmet?

Mérlegképes könyvelő, vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező olyan természetes személyek kérhetik nyilvántartásba vételüket, akik az oklevél megszerzését követően legalább 3 éves releváns szakmai gyakorlattal rendelkeznek és megfelelnek a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseinek.

Figyelem! A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 3. §-ának (3)-(11) bekezdése, valamint 2. számú melléklete 2013. január 1-jén hatályát veszti. Emiatt 2013. január 1-jétől csak mérlegképes könyvelői szakképesítéssel (oklevéllel vagy bizonyítvánnyal), felsőfokú államháztartási szakképesítéssel (oklevéllel), felsőfokú költségvetési szakképesítéssel (oklevéllel), valamint okleveles könyvvizsgálói képesítéssel (oklevéllel) rendelkezők kérhetik eredményesen a felvételt a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába! Természetesen azok, akik 2012. december 31-ig egyetemi vagy főiskolai végzettségükre tekintettel kapnak vagy kaptak engedélyt, mindaddig, míg regisztrációjuk a Szt. 151. § (6) bekezdésében felsorolt okok miatt visszavonásra nem kerül, továbbra is jogosultak lesznek a könyvviteli szolgáltatási tevékenység végzésére.

 

4. Hova kell benyújtani a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába történő felvételi kérelmet?

A megfelelően összeállított kérelmet a Magyar Államkincstár Fővárosi, illetve Megyei Területi Igazgatóságainál (azok bármelyikénél), vagy a Pénzügyminisztérium ügyfélszolgálati irodájánál lehet benyújtani (a Fővárosi és a Megyei Területi Igazgatóságok címjegyzéke a Pénzügyminisztérium honlapjáról letölthető).

 

5. A 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szereplő egyetemre jártam. Kérhetem-e felvételemet a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába?

Ha abban a felsőoktatási intézményben, ahol ön diplomát szerzett, az oktatott tantárgyak a mérlegképes könyvelői szakképesítéshez szükséges tananyagot magukban foglalták, azokból megfelelő szintű (kollokvium, szigorlat, államvizsga) vizsgát tett és ezt egyértelműen alá tudja támasztani (bizonyítvány, leckekönyv stb.), kérheti felvételét a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba.

 

6. Mi számít releváns gyakorlatnak?

Nyilvántartásba vétel szempontjából releváns gyakorlatnak a számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési területen szerzett gyakorlat minősül. Az adatlap erre szolgáló rovatában a kérelmezőnek néhány szóban ki kell térnie arra, hogy mely gazdálkodónál, milyen beosztásban, milyen szakmai tevékenységet végzett (pl. egyéni vállalkozóként könyvelés betéti társaságok, alapítványok részére 2005.06.01-től folyamatosan, XY Kft-nél gazdasági vezetőként a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló-készítés rendszerének kialakítása 2004.01.01.-2005.05.31. között).

 

7. Mérlegképes könyvelői képesítésemet 2003-ban szereztem, de 2001 óta dolgozom számviteli területen. Beszámítható ez a nyilvántartásba vételhez szükséges három év gyakorlatba?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja szerint a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzését követően legalább három éves szakmai gyakorlatot kell igazolni annak, aki felvételét kéri a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába. A számviteli törvény átmeneti rendelkezései között korábban szereplő 177. § (9) bekezdés alapján azok, akik 2002-ben, vagy 2003-ban kérték felvételüket a nyilvántartásba, maximum két éves, akik 2004-ben kérték felvételüket, maximum egy éves, a szakképesítés megszerzését megelőző számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlattal is felvehetőek voltak. Az átmeneti időszakot követően, 2005. január 1-jétől a nyilvántartásba felvételüket kérőknek a szakképesítés megszerzését követő legalább három éves szakmai gyakorlatot kell igazolniuk.

 

8. Milyen szakra kérhetem bejegyzésemet, ha a mérlegképes könyvelői oklevelem vállalkozási szakról szól, de szakmai gyakorlatom csak költségvetési területen van?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltak alapján a megfelelő szakképesítéssel rendelkezőt elsősorban az oklevele, bizonyítványa, igazolása szerinti szakterületre kell bejegyezni. Ha a szakterületet a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány, igazolás nem tartalmazza, akkor a szakmai gyakorlatának megfelelő területre, ha az egyes szakterület igazolt szakmai gyakorlata nem éri el a 3 évet, de együttesen meghaladja azt, akkor a leghosszabb szakmai gyakorlatot jelentő szakterület megjelölésével regisztrálható. Ön tehát a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vállalkozási területen kerül bejegyzésre, ez azonban nem akadályozza önt abban, hogy államháztartási, pénzügyi, vagy egyéb szervezeti (nonprofit) területen vállalja könyvviteli szolgáltatás végzését.

 

9. Kérhetem-e több szakterületre is bejegyzésemet?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltak alapján a szakképesítéssel rendelkezőt az oklevele, a bizonyítványa, az igazolása szerinti szakterületre kell bejegyezni. Amennyiben tehát ön több szakon is rendelkezik mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a megfelelő gyakorlattal, több szakra is bejegyezhető. Ha csak egy szakképesítése van, akkor csak egy szakterületre jegyezhető be.

Ez alól a szabály alól kivételt képeznek az okleveles könyvvizsgálók, akiket alapvetően vállalkozási szakterület megjelölésével kell a mérlegképes könyvelői nyilvántartásban regisztrálni. Amennyiben a könyvvizsgáló más szakterület(ek)en legalább 3 éves szakmai gyakorlatot igazol, úgy azon szakterület megjelölésével is regisztrálható.

Amennyiben a mérlegképes könyvelő első bejegyzett szakterülete után második, illetve további szakképesítést szerzett, az új szakképesítésének megfelelő szakterületre való nyilvántartásba vételénél igazoltnak kell tekinteni az első bejegyzésnél figyelembe vett szakmai gyakorlatát.

 

10. Egy szakterületen már regisztrált vagyok, de más területen dolgozom, ezért szeretném a másik területre átregisztráltatni magam. Először töröltetnem kell magam a nyilvántartásból?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ában foglaltak alapján a megfelelő szakképesítéssel rendelkezőt az oklevele, a bizonyítványa, az igazolása szerinti szakterületre kell bejegyezni. Több területen csak akkor kerülhet bejegyzésre, ha több szakon is rendelkezik mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a megfelelő gyakorlattal. Egyidejűleg több területen bejegyzett könyvviteli szolgáltatást végzőként is szerepelhet a nyilvántartásban, nem szükséges tehát „átregisztráltatnia” magát. Nagyon fontos, hogy ha kéri a nyilvántartásból való törlését, újbóli felvételét a nyilvántartásba csak a törlést követő két év után kérheti.

 

11. Egy társaság az alkalmazásában lévő könyvelőt kötelezte, hogy regisztráltassa magát, mert a társaság több cég részére könyvviteli szolgáltatást is végez. A regisztrációs eljárásért fizetett díj miért a könyvelőt terheli, illetve hogyan számolható el a regisztrált könyvelő kötelező éves továbbképzésének költsége?

A kérdésben szereplő társaság helyesen járt el, amikor az alkalmazásában lévő alkalmazottat kötelezte arra, hogy a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába bejegyeztesse magát, hiszen e nélkül az adott gazdálkodó szervezet más szervezetek részére általában nem végezhet könyvviteli szolgáltatást.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért regisztrációs díjat kell fizetni, amely díj azért a mérlegképes könyvelőt terheli, mert regisztrálás nélkül nem végezheti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, nem készítheti el a beszámolót. A regisztrálás teszi lehetővé, hogy a mérlegképes könyvelő ellássa az előbbiekben leírt feladatokat, így a szakmai tevékenysége előfeltételét jelentő regisztrációs díjat is neki kell megfizetnie. Amennyiben a könyvelőt az alkalmazó társaság kötelezi a regisztrációra, nincs annak sem akadálya, hogy az alkalmazó gazdálkodó szervezet a regisztrációs díjat átvállalja. Az átvállalt regisztrációs díjat a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, valamint e tekintetben az adó- és járulékfizetési kötelezettségekről rendelkező jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a könyvviteli szolgáltatást végzők éves továbbképzését kötelezően előírja. A kötelező előíráson túl az alkalmazó társaságnak érdeke, hogy könyvelője a munkájához szükséges, meghatározó rendelkezéseket jól ismerje, azok változásával lépést tartson. Ezért indokolt az, hogy a gazdálkodó küldje a továbbképzésre alkalmazottját, a továbbképzést végző szervezet pedig a továbbképzés költségeiről a számlát a társaság nevére állítsa ki. Így a továbbképzés számlázott díja az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolható el.

 

12. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szünetelő tagja vagyok, be kell-e jelentkeznem a mérlegképes könyvelői nyilvántartásba, ha csak könyvviteli szolgáltatási tevékenységet folytatok?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a könyvviteli szolgáltatást végző kamarai tag könyvvizsgálókra - ideértve a tagságukat szüneteltetőket is -, akiknek nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, és akiknek a szakmai továbbképzéséről is a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik.

Ebből következően nem szükséges bejelentkeznie a mérlegképes könyvelőkről vezetett nyilvántartásba.

 

13. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szüneteltető tagja vagyok. Könyvviteli szolgáltatás végzéséhez vállalkozói igazolványt szeretnék kiváltani. A vállalkozói igazolvány kiváltásához szükséges-e a Pénzügyminisztérium nyilvántartásába mérlegképes könyvelőként regisztráltatni magam, vagy elegendő a kamara által kiadott igazolás? Könyvvizsgálói tevékenységemet szüneteltetve végezhetek-e könyvviteli szolgáltatást?

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4. §-a (5) bekezdésének c) és d) pontja rendelkezik arról, hogy a vállalkozói igazolvány kiadásához szükséges kérelemhez mellékelni kell – többek között – a képesítéshez kötött tevékenység esetén a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, valamint hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén a jogszabályban előírt más hatóság engedélyét.

A könyvviteli szolgáltatás végzésére – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-a (1) bekezdésének előírása szerint – olyan okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező természetes személy bízható meg, aki szerepel a számviteli törvény 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik.

A számviteli törvény 151. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy „a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti”, így nem szükséges a Pénzügyminisztériumnál a könyvelők névjegyzékébe is regisztráltatniuk magukat.

A számviteli törvény megkülönbözteti a számviteli szolgáltatáson belül a könyvviteli szolgáltatást és a könyvvizsgálói tevékenységet (150. §), ennél fogva, ha a könyvvizsgálói kamarai tag szünetelteti könyvvizsgálói tevékenységét, az nem zárja ki, hogy vállalkozóként könyvviteli szolgáltatást végezzen.

A hivatkozottak alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szüneteltető kamarai tag könyvvizsgáló jogosult könyvviteli szolgáltatás végzésére, mivel az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, valamint a kamara által kiadott tagsági viszonyára vonatkozó igazolással rendelkezik.

 

14. Mit kell tennem, ha az igazolványom elveszett, ellopták, megsemmisült, vagy megváltozott a nevem, vagy lakcímem?

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése, illetve az 5. § (6) bekezdése alapján a könyvviteli szolgáltatást végzőnek be kell jelentenie az igazolvány elvesztését, ellopását, megrongálódását, illetve a nyilvántartásban szereplő adatai megváltozását. A bejelentést a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapon kell megtenni, rávezetve a regisztrációs számot, illetve megjelölve, hogy mi miatt kerül benyújtásra az adatlap. Az adatlaphoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénz átutalási megbízás vagy csekk eredeti példányát, adatváltozás esetén az ezt igazoló dokumentum másolatát, valamint új igazolvány kiállítását eredményező eljárás (az igazolványon feltűntetett adatok bármelyikében történt változás, vagy az igazolvány pótlása illetve cseréje) esetén 1 db 2,5x3,2 cm-es ( lehetőleg 6 hónapnál nem régebbi) igazolványképet és – a pótlás esetét kivéve - a régi, érvénytelenítendő igazolványt. Az igazgatási szolgáltatási díj összege új igazolvány kiállítását eredményező eljárás esetén 2000 Ft, új igazolvány kiállítását nem eredményező adatváltozás esetén (pl. lakcímváltozás) 1000 Ft. Az eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Pénzügyminisztérium, Budapest elnevezésű 10032000-01454055 számú számlára kell megfizetnie az eljárás megindítását kérő természetes személynek (ide nem értve az egyéni vállalkozót).

A bejelentés elmulasztása esetén alkalmazható az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése szerint: „Aki a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

 

(Publikálva 2010. január 11. Forrás: www.pm.gov.hu)


Hessyn
TELEPÍTŐ programok



Elektronikus beszámolóhoz
- Elektronikus űrlap letöltés
- közzétételi díj befizetésazonosító-igénylés
- KIM tájékoztatója
KIM információs vonalak


Hessyn-beszámoló összeállítás bemutató
  PDF konvertáló modullal >>
  modul nélkül >>